Lílávadzsra online képzések oldala

Szabad, szerencsés emberi születés

Jelenlegi emberi születésünkben a legtöbben rendelkezünk a nyolc szabadság és a tíz szerencsés körülmény ritka áldásával, ám életünk gyorsan elszalad. Hogyan élhetünk értelmesen a lehetőségekkel, amelyeket különleges helyzetünk kínál? A mulandóság nemcsak abban az értelemben fenyeget bennünket, hogy a test halála véget vet e kivételes adottságunknak. A változás folyamatossága életünk minden pillanatát érinti – az, amit éppen tapasztalunk, egy perccel később már nem létezik, s helyére szüntelenül új élmények és helyzetek tolulnak. Valójában minden pillanat lényünk teljes megsemmisülése, s egyben szakadatlanul zajló újraszületés.

Mit tehetünk, hogyan gyakoroljunk annak érdekében, hogy a szakadatlan változás és újraképződés folyamában kikerüljünk a hibás megszokásaink ismételgetésének szenvedésteli körforgásából, s helyébe újrateremtsük, sőt bővítsük a nemes emberi lét szabadságait és előnyeit? Hogyan tehetünk szert tartós boldogságra és elégedettségre anélkül, hogy tünékeny dolgokhoz és körülményekhez ragaszkodnánk? Hogyan bontakoztathatjuk ki a bódhiszattva-ösvényt, mely életünknek értelmes irányt adhat? Ezekre a kérdésekre keresi a választ e tanfolyam a tibeti gyémántút buddhizmus gyakorlati módszereinek bemutatásával.

Alapozás a köztes létre

A bardószemináriumhoz kapcsolódó közös gyakorlásokon olyan meditációs módszereket sajátítunk el és próbálunk ki közösen, amelyek a haldoklás során és a halál utáni köztes lét egyes szakaszaiban, valamint az élet változásai közepette egyaránt segítenek irányításunk alatt tartani a tudatunkat, és lehetővé teszik, hogy a köztes létállapotokban átélt élményeink elvezessenek bennünket a valóság mélyebb természetének átlátásához.

Az elmúlásra történő felkészülés és a változások iránti nyitottság nemcsak a halálban, hanem az élet válságos időszakaiban is segít stabilizálni és a szellemi törekvések irányában tartani a tudatot. Az elkerülhetetlen változásokat így nem akadályoknak látjuk többé, hanem azok a valódi természetünkre való eszmélés katalizátoraiként működhetnek.

A gyakorlásokon a dzogchen tanok és a tantrikus istenség-jógák sajátos technikáival igyekszünk tapasztalatokat szerezni a tudat hétköznapi állapotban is jelenlévő világosságtermészetéről, és bepillantást nyerni a jelenségek ürességébe. E módszerek gyakorlásával már életünk során meghitt viszonyba kerülünk a látszatok mögött meghúzódó mélyebb valósággal, és képessé válunk arra, hogy a bomlás és változás közepette rátaláljunk valódi természetünkre.

Az illúziótest jógája a gyémántút buddhizmusban használt gyakorlat, amely a valóság álomszerű, lényeg nélküli természetének fölismerésén alapul. Annak ellenére, hogy a jelenségek – beleértve saját testünket és személyünket is – élénken megjelennek számunkra, mégsem léteznek önmagukban, megváltoztathatatlan módon. Ha elengedjük a szokásainkhoz és érzelmi sémáinkhoz való megrögzött ragaszkodást, és tudatosabbá válunk, akkor életünk folyását irányításunk alá vonhatjuk, s kiszabadíthatjuk az önismétlő mintázatok hálójából. Abbahagyhatjuk személyes drámánk unalmas és kisszerű ismételgetését, s helyette elkezdhetjük a Buddha szerepét és megvilágosult tevékenységeit megjeleníteni életünk színpadán. Alkotó képzeletünknek és a buddhizmus ügyes módszereinek segítségével mély értelemmel tölthetjük meg üres és káprázatszerű közönséges életünket, s eddigi kilátástalan vergődésünk felszabadult, katartikus játékká alakul.

Ahhoz azonban, hogy képessé váljunk életünkben a tudat megvilágosult természetét megjeleníteni, meg kell tisztulnunk a látásunkat elhomályosító és a cselekedeteinket megrontó káros szokásainktól. Az előző félévben részletesen tárgyaltuk a környezet, a magatartás és a beszéd megtisztításának módszereit. Tavasszal a tudatot elhomályosító és zavarodottságba taszító mérgező érzelmek fajtáival és kezelésükkel foglalkozunk.